A HOTEL KENESE PORT RENDELKEZIK AKADÁLYMENTESÍTETT SZOBÁKKAL IS,

SZOBÁINK ERKÉLLYEL ILL. TERASSZAL RENDELKEZNEK

A HOTEL KENESE PORT GYERMEKBARÁT SZÁLLODA
Gyerekvárral
GYermekággyal
Etetőszékkel
Hintákkal
Gyermekmedencével
Csúzdávak
Homokozóval
Járókával rendelkezünk

4 ÉVES KOR ALATT INGYENES

KENESE PORT LÉGI KÉPE A KIKÖTŐ BŐVÍTÉS ELŐTT

IDEGENFORGALMI ADÓ 350 FT,/NAP
18 és 60 év között

BALATONKENESE TÖRTÉNETE

Balatonkenese a tó északkeleti kapuja. Az idelátogatót gyönyörű panoráma fogadja: hatalmas víztükör, zöldellő parkok, nyaralók sokasága, majd Fűzfő felé haladva a magasba nyúló fehérlő löszfal az öt szinten elhelyezkedő barlangokkal. Partját szelíd dombok védik a széltől. A település, amely fennállásának már ezeréves évfordulóját is megünnepelhette, kényelmes, családias szálláshelyekkel, hosszan elnyúló, sekély vizű strandokkal és a Balaton egyik legkorszerűbb vitorláskikötőjével várja a pihenni vágyókat.

Kenese nevét először a veszprémvölgyi apácáknak szóló görög nyelvű adománylevél említi. A középkori oklevelekben Knisza, Kensa, illetve Kenese változatokban előforduló név szláv eredetű, fejedelmet, vezérurat jelent. Az e tájon már a rómaiak idején is magas szinten űzött földművelést, illetve szőlő- és borkultúrát a honfoglaló magyarok utódai a bencés szerzetesek irányításával sajátították el. A keneseiek szorgalmas munkájának köszönhetően már az Árpád-korban is virágzó település a XVI. századra mezővárosi rangig emelkedett.

A kenesei magaspart
Aliga-Akarattya-Kenese magaspartja a földtörténeti harmadkor maradványa. A Part-fő oldalába vájt barlangokat Tatár- vagy Török-likaknak nevezik, s keletkezésükről számos történet született. Azt tartják, hogy a nyílásokat a tatárok elől menekülők vájták a partoldalba, de a török elől is ide bujdostak a helybeliek. A szakemberek szerint azonban inkább arról lehet szó, hogy a középkorban a telek és ház nélküli zsellérek kerestek itt lakóhelyet. Később a falu lakossága mindenféle veszély esetén felkereste a barlangokat, majd a szegények használták lakásként, míg végül a halászok tartották itt munkaeszközeiket.
Az első barlang a partfal pereme alatt mintegy húsz méterre nyílik. Készítése idején még idáig ért el az a törmeléklejtő, amelyen megközelíthetők voltak a nyílások. A Balaton okozta alámosás következtében azonban a lejtő mind lejjebb csúszott, így a - véglegesen egyébként a múlt század közepén kilakoltatott - barlanglakók arra kényszerültek, hogy egyre lentebb alakítsák ki lakásaikat. A magaspartok mozgása miatt a partszakasz képe napjainkban is változik.

A tatárjárástól az ezredik születésnapig
A tatárjárás után talpra álló falut a törökök pusztítják el ismét, a dúlásoknak áldozatul esik a Kenesével szomszédos másik három település, Csittény, Sándor és Máma is. A történelem később is gondoskodik arról, hogy legyen mit megörökíteni a falu krónikájában. 1532-ben például országgyűlést tartottak az ún. akarattyai "nagy fánál", amelyen a török helyett egymással csatázó királyok, Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd ügyében döntöttek. A néphagyomány szerint a Rákóczi-szabadságharc idején pedig még maga a fejedelem is megfordult Kenesén, s a híres brigadéros, Béri Balogh Ádám csapatai a falu Hosszúmező nevű határrészén mértek egy ízben vereséget a császári haderőkre.
A XIX. század első évtizedeiben még az úthálózat hiánya akadályozza a fejlődést, s csak a Festeticsek öreg vitorlásai szállítottak ide árut, de 1846-ban már itt köt ki először a Kisfaludy gőzös fedélzetén Széchenyi Istvánnal. A menetrend szerinti hajójáratok megindulása után a többi Balaton-parti településhez hasonlóan Kenese is elindult az üdülőfaluvá válás útján. Elöljárói elsőként építettek facölöpös hajókikötőt, és postakocsival mentek Lepsényig a fővárosból vonattal érkező utasok elé. A kikötő díszének számított Jánosi Gusztáv püspök jachtja, a Dodo. Jánosi sokat tett a falu fürdőéletének megteremtéséért, ő építtette skót mintára az első villát. A Budapest-Tapolca vasútvonal megnyitásának évében, 1909-ben a települést Balatonkenesére keresztelték. A vasúti közlekedés megindulás után népszerű nyaralóhely lett, ahol egymás után épültek a panziók, villák. A világháborúk okozta károkat és átmeneti visszaesést hamar kipihente, s a közigazgatásilag 1950 óta Balatonakarattyát is magában foglaló nagyközség napjainkban a Balaton kedvelt üdülőhelye.

Kenesei kalauz
Bár Kenesét is elsősorban a Balaton miatt keresik fel leginkább az üdülők, azért a part is számtalan látnivalót kínál. Szép időben érdemes a vasútállomástól induló gyalogúton felsétálni a Part-fő tetején 1927-ben emelt Soós Lajos-emlékoszlophoz, ahonnan egészen Tihanyig is el lehet látni. Letekintve teljes nagyságukban bontakoznak ki a magaspartok egyes szakaszai. Ha pedig véletlenül május-június táján járunk erre, az Európában is egyedülálló növényritkasággal, a tátorjánnal is találkozhatunk. Ez a körülbelül derékmagasságú, gazdagon elágazó, terebélyes növény igen magas C vitamin tartalmú, a XVII. században Erdélyben csemegeként fogyasztották. A XIX. században csaknem teljesen kipusztult, ma szigorúan védett.
Kenese legszebb műemlékének a Táncsics Mihály utcában épült barokk lakóházat tartják. Szépen helyreállított földszintjén a Zsindelyes-csárdát, emeletén pedig a helytörténeti gyűjteményt találjuk. A tájház és a faluház a Balaton-felvidék múltját és hagyományait, az itt élő emberek életét bemutató gazdag anyaggal várja a látogatókat, a közel ötszáz éves óparókia épületében pedig ma a könyvtár működik. A mai római katolikus templomot 1819-ben emelték. A régi katolikus templom romjaira a XVII. században építették a református templomot. A tornyot 1739-ben csatolták a nyugati oldalához, majd mintegy száz év múlva megmagasították. Érdekesség, hogy a legtetejét egy díszes gomb ékesítette, amelybe emlékiratot tartalmazó hosszúkás üveget helyeztek.

Vitorlásélet Kenesén
Az 1920-as évek elején a Fővárosi Segítő Alap kezdett Kenese és Akarattya között beruházni. 1926-ban az első szálloda már vendégeket is fogadott, s Kenesén a Balaton egyik legszebb üdülőegysége létesült szállodákkal, vitorláskikötővel és stranddal. 1928-ban az üdülő már három gaffos, osztályon kívüli jolléval rendelkezett, s egyre erősödött az igény egy kenesei egyesület létrehozására.
A kor nagy vitorlázói közül az amszterdami olimpián versenyző Uhl Raoul és testvére, Gyula, valamint Jordán Richard az alap igazgatóját kérte a kezdeményezés támogatására. Az igazgató fia az akkoriban még csak tízéves, de már lelkes vitorlázó, Dulácska György. A szakosztály szépen fejlődik, olyan ismert vitorlázók viszik a prímet, mint Uhl Gyula és Raoul, Jordán Richard, Méray-Horváth Endre és később Dulácska György, de a tagok között találjuk a későbbi legendás edzőt, Hamvas Imrét is. A háború után már Dulácska az, aki igyekszik megmenteni a szakosztályt, ennek azonban az az ára, hogy el kell költözniük Keneséről. Velük együtt az élsport is távozik a városból.
Csak a legutóbbi időkben a Kenese Marina-Port megnyitásával kerültek ismét válogatott vitorlázók Kenesére. Itt versenyez Eszes Tamás és Czégai Péter is, akik jó eséllyel pályáznak az athéni kiküldetésre. Egyre többen vitorláznak az egyesület színeiben, s már versenyeket is rendeznek: az idén többek között az Asso Európa-kupa futam és az 50-es cirkáló osztály bajnokságának színhelye volt a Kenese Marina-Port.